Kalauz a Bodri Ferenc emlékkiállítás megtekintéséhez

A kiállítás az életmű idővonalát járja be, a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől a 2018-ra datált pályát záró műig. Javarészt tisztelők, barátok vették le lakásuk faláról a szeretett alkotást és adták kölcsön, hogy a 80. születésnap alkalmából találkozhassunk velük és a művész üzenetével. A lélek dimenziójába emel mindent. Ecset, nád, véső „csak mankó”, hogy odabiceghessünk Bodri Ferenc alkotó pillanataihoz, amikor magához öleli, aki magányos, együtt aggódik a szegénnyel, gyógyító színvarázslatot kever csendéletnek álcázva, és ragyog azzal, aki boldog. Erőteljes lelki kapcsolatba kerülünk képeivel, amikor egy-egy lakás faláról néznek ránk, -vagy ha elég hosszan elidőzünk a kiállításon egy-egy alkotása előtt.

Mielőtt belépünk a terembe, a folyosói üveg vitrinben az 1970-ben készült tusrajzon Önarckép vonásai vegyülnek Tiborcéval. Tűrj békességgel ! – volt a válasza, ha faggatták, hogy érzi magát.

Hűségesen óvta, tisztelte a tárgyakat, amik a munkájához kötődtek. A bemutatott viseltes József Attila kötet társa volt egész életében. Aligha lapozható már, de minek is lapozta volna, hiszen a költő a művésztárs minden verssorát kívülről tudta.

A Forrás folyóirat munkatársai a pálya kezdeti lépéseitől fogva tért adnak a művész alkotásainak, méltatják, figyelemmel kísérik pályáját. A bemutatott példányok a művész könyvespolcáról kerültek ide.

A legalsó polcon Női portré látható, a korai alkotó évek szobrászati gyümölcse. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész képzéséről sokáig próbálták átcsábítani a szobrász szakra. A szobor anyaga utcakő, bazalt. Sétája közben emeli fel az utcán a követ és hazaviszi megfaragni. A valódi művészeket nem választja el idő és tér. 1927-ben készíti el világhírű szobrát Ivan Shadr, Az utcakő a proletariátus fegyvere címmel. Bodri Ferenc felemeli az utcakövet és ezzel a szoborral kifejezi, mit gondol az ”osztályharcról”. Joggal teszi ezt, hiszen édesapja az iratok szerint gyári munkás volt Kecskeméten.
Mindkét szobor mestermű. Kecskemétről is erőteljes, jelentős művészi értéket hordozó az üzenet. Ránk vár, hogy megfejtsük.

A nagyterem bal oldalának első blokkja az útkeresés időszakát mutatja (1962-1979). Bármilyen technikához nyúl, mindenben ígéretes tehetséggel tevékenykedik. Plakátok, oklevelek, nyomdai kiadványok tervezésében vesz részt nagy kedvvel. A Petőfi Nyomda lesz az első munkahelye, ahonnan pár hónap múlva kilép, de sok éven át megmarad a jó munkakapcsolat. A könyvek fontos kihívást jelentenek.
Itt látható első olajfestménye, melyet 1962-ben készít. A fotózás időszakából maradt ránk a Mama portréfotója. Félreteszi ezt a technikát, mert mint mondta – szüksége van az alkotói folyamatban a legközvetlenebb személyes jelenlétre. Gyakran fest a későbbiekben ujjaival.

A második blokkban helyeztük el két önarcképét, melyek 1972-ben, illetve 1989-ben készültek. A korábbi tusrajz portré közelében olvasható Provaznik Géza írása, mely nagy érzékletességgel tárja elénk a művész első éveinek hangulatát. Egyetlen kis szobás házmesterlakásban, melynek apró udvari ablaka ad némi fényt, születnek 1984-ig a művek. Ekkor átköltözik új lakásba és a későbbi portrét a megnyíló lehetőségek energiája járja át.
Fáradhatatlanul keresi azt a kifejezési formát, hangot, amivel leteszi névjegyét a kortárs képzőművészet asztalára. József Attila költészetének világképével azonosulva alakítja ki azt a szimbólumrendszert, mással nem összetéveszthető képi struktúrát, amiben ezt a névjegyet kiteljesíti. Az évek során sok alkotása semmisül meg. Sokat maga ítél erre a sorsra, de sajnos lakásában több alkalommal tűz pusztít, munkái is az enyészetté lesznek.
Tájképe lélekutazás. Ha elidőzünk előtte megélhetjük, amint a magányosság dimenzióit oldja akvarellé. A későbbi években sosem használja ezt a technikát.

A kiállítóteremben tovább haladva a központi térben elhelyezett munkák életművének következő időszakát ölelik fel. Ex libriseket készít, melyeket gyakran át sem ad az érintetteknek. Ahogy mondaná a művész - beszéljenek az alkotások anélkül, hogy hozzátennénk bármit.
Reményeink szerint a látogató időt szán arra, hogy egy-egy alkotás előtt hosszabban elidőzzön, mert a művész alkotásaiban mindig több kép, hangulat, látvány van elrejtve.

A terem jobb oldalán egységesen festmények láthatók az alkotásokat kölcsönzők jóvoltából. Különböző női szerepekben tűnnek fel a portrék alanyai.

Itt kapott helyet a művész festőállványa, rajta az expresszív Önarcképpel, mely felidézi a munka közben elmélyülő művész archetípusát.
Tájképek, csendéletek szerepelnek a következő falon, amit a középpontba helyezett Fiú portré köré rendeztünk. Sok gyermekportré készült az évek során.
A művész rajongása a természet iránt közismert. Galambjai akkor is enni kaptak, ha ő nélkülözött.

Továbbhaladva a kiállítóterem hátsó falán a művész gyermekművészeti műhelyét idézzük meg. Ez talán a nyilvánosság számára kevéssé ismert tevékenység.
A Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesület gyermekművészeti tevékenysége a Szappanos Istvánnal és Király György festőművésszel együtt irányított Rózsa tanoda. Bodri Ferenc belépett az egyesület tagjai sorába. A BELOVA Magyar Ilona Általános Iskolában csaknem öt évig hetente vezette mesterként a gyermekművészeti foglalkozásokat. A gyermekek kötelező téma és technika nélküli önfeledt alkotó légkörében született munkáiban képzőművészeti értékeket fedezett fel és terelte őket, hogy bátran dolgozzanak, tekintélyre való hagyatkozás nélkül. Inspirálta őt ez a közeg. A gyermekmunkákat vegyes technikával maga is továbbgondolta. Sub Rózsa Tanoda a virtuális világban videókban, fotókban és http://rozsatanoda.blogspot.com honlapon, a gyermekek pedig szívükben őrzik szeretett FERI BÁCSI emlékét.

...és Gandola Olga és Dóra rajza Feri Bácsinak

Zárásként szerepelnek idillikus női életképek és a művész történelmi témájú utolsó festménye, a Jeanne d’Arc, mely témaválasztásának sokrétűségét támasztaja alá.

Tátrai Lilla
2023. február 24.
http://www/bodri80.hu/